Vajon mindannyian tudjuk, hogy mely anyagok károsak az egészségünkre? A Dr. Organic kutatása kimutatta, hogy igen. Azonban elképzelhető az, hogy nem minden káros alapanyagot ismerünk. Ezt a bejegyzést mindenképpen olvasd el, ha óvni akarod egészséged!

Ismerjük a kőolajszármazékokat, a habképző anyagokat, a mesterséges illatanyagokat, a parabént, a szilikonolajat, és a vazelint? Ugye ezek mind mind ismerősnek tűnnek a különböző kozmetikai termékek tájékoztatójáról. És azt vajon mennyien tudjuk, hogy melyik a legkárosabb? Megosztjuk veletek a Dr. Organic natúrkozmetikai márka online kutatásának eredményét:

Szinte mindenki ismeri a káros kozmetikai összetevőket. 

Tavasszal nagyszabású natúrkozmetikai kutatás zajlott online, amelynek kérdőívére 3053-an válaszoltak. Ezzel tulajdonképpen folytatódtak a márka hagyományai, hiszen a Dr. Organic már 2014-ben is vizsgálta a magyar lakosság natúrkozmetikai tudatosságát. Az idei eredményekből úgy tűnik, hogy a bio- és natúrkozmetikai piac térnyerésének és edukációs programjainak köszönhetően egyre tudatosabbak a hazai vásárlók. A válaszadók 93%-a például biztos abban, hogy a kőolajszármazékok károsak, 80%-uknak fenntartásai vannak az úgynevezett mesterséges habképzőkkel, az SLS-sel szemben, 77%-uk szerint pedig a mesterséges illatanyagok is egészségkárosítóak. A megkérdezettek 70%-a úgy véli, hogy kerülni kell a parabéneket is, míg minden második ember szerint a szilikonolaj sem tesz jót a bőrnek és a szervezetnek. Mindemellett a kutatásban résztvevők 81%-a tudja, hogy egy valódi natúrkozmetikum a fenti összetevőkből egyet sem tartalmazhat. Ez a mutató egyébként két évvel ezelőtt még 75% körül állt, akkor a válaszadók kétharmada volt tisztában a káros anyagokkal és a natúrkozmetikumok lehetséges összetevőivel.

Megnyitjuk a pénztárcánkat, hogy elkerüljük a veszélyes anyagokat

A tudatosság új dimenziójára utal az is, hogy a hazai vásárlók hajlandók többet fizetni az olyan kozmetikumokért, amelyek nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat. A megkérdezettek egyharmada akár 500-1000 forinttal is többet fizetne egy natúrkozmetikumért, hogy megóvja egészségét. Minden negyedik ember akár termékenként 2000 forinttal többet sem sajnálna a valódi natúr készítményekért, a válaszadók 20%-a pedig még ennél is többet áldozna, hogy biztosan elkerülhesse a szervezetünkre káros vegyi anyagokat. Érdekes, hogy a válaszadók 83%-a drogériában vásárol kozmetikumokat, bioboltban és az interneten a vásárlók 26% és 24%-a, a hipermarketek és a diszkontok viszont csak 14% és 7%-kal szerepeltek a kutatásban.

Jöhet a csigagél

Természetesen a natúrkozmetikumok térnyerésének trendje nem jelenti azt, hogy a fogyasztók ne lennének nyitottak az újdonságok iránt, sőt el is várják, hogy a natúrkozmetikai gyártók is folyamatos innovációkkal rukkoljanak elő. A magyar piacon tavaly ismertté vált hatóanyag, a bioaktív csigagélt például a megkérdezettek 81%-a kipróbálná, pedig egy vadonatúj, különleges, kicsit pikáns összetevőről van szó, amelyet a közönséges éti csiga speciális nyálkájából vonnak ki. Ennek hátterében minden bizonnyal az áll, hogy ismerik a csigagél ránctalanító, revitalizáló, bőrmegújító képességét, ami kiváló szolgálatot tehet a mindennapi arcápolásban. A válaszadók 13%-a egyébként már kipróbálta valamelyik csigagéllel készült Dr. Organic terméket.

Továbbra is az Aloe vera a legnépszerűbb natúr hatóanyag

A közismert natúr összetevők közül egyébként az Aloe vera a legkedveltebb, a válaszadók 84%-a használt már Aloét tartalmazó kozmetikumot. Ez egyébként nem volt másként a 2014-es kutatásban sem, ott is ez bizonyult a legnépszerűbb natúr hatóanyagnak. Idén felkúszott az ezüstérmes helyre a teafa olaja, amelyet minden második vásárló már kipróbált annak antibakteriális, jótékony hatásai miatt. Mindemellett körülbelül 45% nyilatkozott úgy, hogy már vásárolt Holt-tengeri ásványos natúrkozmetikumot is, a levendulaolaj pedig csak 2%-kal marad el a használati mutatók terén, illetve közel hasonló népszerűségnek örvend az öregedésgátló hatású gránátalma is (42%).